5 dolog, amit nehéz megszokni Ausztráliában

Álljon itt a lista másik oldala is, azaz 5 dolog, amit még mindig nem sikerült megszokni Ausztráliában.

1. Flip-flop pufi dzsekivel

A jelenséget leginkább a fenti kombó írja le, bár vannak egyéb megjelenési válfajai is. Ilyen például a mezitláb az utcán vastag pulcsiban, vagy 5 fokban a tengerben fürdés. Lehet, ha itt akklimatilzálódtunk volna gyerekkorunk óta, akkor ez nem lenne annyira megszokhatatlan. Viszont a „vegyél sapkát, sálat, kesztyűt és gombold be magad, ha kimész, mert hideg van” után, évekkel később is felfoghatatlan.

2. Amikor látszik a lehelet

Életemben nem fáztam annyira, mint Ausztráliában télen. A hőmérséklet itt, SA-ban nagyon ritkán van 0 fok körül, inkább a 4-6 fokos reggelek jellemzőek június-augusztusban. Viszont az építkezési szokások miatt a levegő kénye-kedve szerint járkál ki-be, így előfordulhat, hogy egy kora reggeli ébredésnél látszik az ember lehelete a szobán belül.

A vastag birka paplan meg az elektromos lepedő sokat segít a helyzeten, csak ajánlani tudom mindenkinek.

3. Ej, ráérünk arra még!

Ez a mentalitás leginkább a melóhelyen idegesítő, amikor haladna az ember a saját ütemében, mások meg kilométerekkel lemaradva döcögnek utána. Az még nem lenne gond, ha csak a felzárkózás hiányáról lenne szó, de ami megszokhatatlan, hogy általában következmények nélkül zajlanak le a határidő be nem tartások.

4. Persze, ott leszek

Előfordul, hogy szakembert kell hívni, mert a) csak akkor fizetnek (pl. biztosító), ha van egy ajánlat egy szakitól, b) túl bonyolult sajátkezűleg megoldani a feladatot. Ekkor mit csinál az ember? Felveszi a kapcsolatot egy ajánlott vagy csak úgy kiguglizott szakemberrel, aki beígéri, hogy ott lesz adott napon és időben. Aztán persze nincs ott. De ami a legvérlázítóbb, hogy mindezt nem is jelzi se előre, se utólag. Ráadásul szürke szamár módjára soha többet nem elérhető.

5. Mindenre van szabályzat

Ez persze egy részről a szabálykövető énemnek csodálatos érzés, másrészről viszont kicsit lohasztó, hogy állandóan azzal kell kezdeni minden probléma megoldását, hogy rákeresek, van-e rá a) céges előírás, vagy ha nem céges dologról van szó, akkor van-e rá b) kerületi, vagy c) állami szabályozás, d) ha az nincs, akkor szövetségi előírás. Például van olyan, hogy privátszféra szabályozása építkezéseknél. Ez azt jelenti, hogy az emeleti ablakainkon kötelező homályosító fóliát használni, nehogy átlássunk a szomszéd telkére. Ez egy viszonylag új, kerületi szabály, amit a 2016 után épült ingatlanoknál kötelező alkalmazni. Ha 2016 előtt lett valakinek új háza, akkor boldogan tekingethet át a szomszédba.

Vagy a másik, hogy az összes medence köré kell kerítés. Igen, akkor is, ha a medence a te telkeden van, és igen, akkor is, ha nincs gyerek még a közelben sem. Ez az előírás, és sluszpassz.

De a legnagyobb kedvencem az, hogy pároméknál, az irodistáknak is fel kell venniük a láthatósági mellényt/pulcsit/pólót, ha átmennek az udvaron. Szerintem ez mindent visz :D.

5 dolog, amit könnyű volt megszokni Ausztráliában

Futnak ezek a listázások a neten: 7 dolog, amit tudnod kell…., 15 dolog, ami megváltoztatja az életed…., 8 dolog, amit mindenképp próbálj ki. Na, most én is írok 5 dolgot, amit nagyon könnyű volt megszokni Ausztráliában.

1. Pozitív hozzáállás

Még lassan 7.5 év után is olvasunk otthoni híreket. Nem csak magán a hírportálokon, még ha akarnánk, azt csak-csak el tudnánk kerülni, de a hírek szembe jönnek a Facebook-on is. Aztán a hírek alatti kommenteket olvasva vérbe borul az agyam. Semmi más nem megy, mint egymás ócsárlása, be-beszólogatás, vagy akár egy örömteli hír alatt is az anyanyázás és fikázás.

Nem is emlékszem már pontosan, mi volt a hír, amit legutóbb olvastam, mind magyar média, mind pedig ausztrál média által megosztva. Valami teljesen banális cikk volt. A magyar cikk alatt ment a fröcsögés, míg az itteni alatt bátorító, lelkesítő kommentek voltak.

Bár nehéz levetkőzni azt, amiben az ember szocializálódott, dolgozunk rajta, mert a pozitívabb hosszáállás határozottabban jobb irányvonalnak tűnik. Az ember lelkének is jobbat tesz, ha 1-2 kedvesebb mondattal fordul oda másokhoz. A válasz meg általában támogató, irígységtől mentes.

2. Egyszerű ügyfélszolgálat

Pontosan 1 éve vettünk az itteni Aldiban egy haj- és szakállvágó szettet. Nagyon szerettjük, párom arcszőrzet igazításhoz, én meg a hajának a vágásához használom. Tök jó kis gép, elemes, nem kell állandóan kábelről üzemeltetni. A legutóbbi nyírás alkalmával azonban letört egy darab belőle. Mivel megint volt egy ugyanilyen gép az Aldiban akcióban, párom elment és beruházott egy másikba. Mikor fizetett, mondta a srácnak, hogy milyen jó már, hogy megint van akcióban, mert épp most romlott el a másik. Erre a kasszás mondta neki, hogy mivel 3 év garancia van a gépre, ha megvan a blokk, vagy a banki kivonat, hogy ott vettük az előzőt (nem feltétlenül abban a boltban, hanem akár bármely más Aldiban), akkor visszacserélik, ennek az újnak meg visszaadják az árát.

Párom haza is jött, meglett a korábbi számla, visszament vele a boltba, és tényleg kicserélték egy új gépre, a másiknak (mert hogy így nem kellett megvenni) meg visszaadták az árát.

3. Munka-szabadidő egyensúly

Annak ellenére, hogy rengeteget puffogok azon, hogy mennyire kihasználnak a munkahelyemen, meg hogy mások helyett dolgozok, azért mégis csak – az esetek 95%-ban – el tudok fél 5-kor jönni a munkából. Így még belefér, hogy munka után megfőzzek másnapra, el menjünk edzeni vagy most, hogy kezd az idő kipendülni, el menjünk egyet sétálni a partra, és még ezek után egy film is belefér.

Hétvégén elő sem veszem a céges mobilt, péntek 5-től hétfő reggel 8-ig nem érdekel, mi történik a melóhelyen.

4. Az időjárás

Bár ez rajta lehetne az 5 dolog, amit még mindig nehéz megszokni listán is, azért elég király, hogy 3-4 hónap kivételével nagyjából kellemes idő van, még itt, délen is, ahol kb. olaszországi időjárás uralkodik.

Igazán télikabátot és csizmát is csak Melbourne-ben vettem, itt meg a kényelmességük miatt hordom őket június és augusztus között, a 2-6 fokban.

5. Tengerpart

Nagyon könnyű volt hozzászokni, hogy olyan, mintha mindennap nyaralnánk. Kocsival kb. 5 percnyire lakunk a tengertől, így amikor nem esik, mindig kint vagyunk. Vagy egy hosszabb-rövidebb sétára, vagy egy hétvégi reggelire a mólónál, vagy csak egy kávéra edzés után.

Már az nyugtatólag hat az idegeinkre, ha egy-egy húzósabb nap után bámulni lehet a kék messzeséget. Csodás érzés ilyen helyen élni.