Perverz, onkinzo modon eleg gyakran ranezunk meg mindig az otthoni online hirekre (azt hiszem, ezt mar sokadjara irom le ;)). Nehez is lenne kikerulni ezt az egeszet, mivel a Facebook-on is naponta linkelgetnek be ismerosok cikkeket, es ha meg akarjuk erteni a kommenteket, bizony el kell olvasni a mogottes tartalmakat is. Tudom, hogy a media kepes eleg egyoldaluan talalni esemenyeket, eppen ezert nem tudjuk megitelni, hogy az otthonrol elvagyodok aranya tenyleg ennyire megnott-e, vagy csak egyre tobbet foglalkozik a sajto a kivandorlas kerdeskorevel. Az viszont tisztan latszik, hogy korabbi (otthoni) kornyezetunkben sorra veszitik el munkajukat mindugy a diplomas, nyelveket beszelo ismeroseink, mind pedig a szakmunkaban jartasak is. Es ilyenkor gyakran hangzik el a kerdes, hogy megis hogyan lehetne kijutni, egy stabilabbnak tuno kornyezetbe. Mondjuk, Ausztraliaba. Mert hat ugye nekunk “sikerult”, meg Jolika fianak is, aki az egvilagon nem ertett semmihez, es megis ott van, es jol el.
A kivandorlas nem mindenkinek valo
Ha egy atlag ember arra adja a fejet, hogy mashol szeretne leelni elete egy jelentosebb szeletet, akkor bizony a nekiindulast alaposan meg kell terveznie. Merlegelnie kell, hogy kepes lesz-e egy teljesen mas kulturaba beilleszkedni, nem probalni megvaltoztatni eroszakkal az “uj hazaban” mukodo rendszereket, hogy olyanok legyenek, mint otthon. Tisztaban kell azzal lennie, hogy kulfoldon velhetoen o lesz a “roman vendegmunkas”, akire otthon fujt, hogy elveszi a magyarok elol a munkat. Ha erosek a csaladi kapcsolatok, es eddig fontos volt valakinek, hogy bizony minden vasarnap a nagy csalad koreben keruljon elfogyasztasra a husleves rantott hus kombo, akkor kemenyen kell majd dolgoznia, hogy az elso nosztalgia hullamnal ne akarjon hazarohanni. Folyamatosan ott kell lebegnie, miert is akar eljonni otthonrol. Az nem eros indok, hogy Magyarorszagon kivul mindenhol kolbaszbol van a kerites. Es vegul azt kell leginkabb letisztazni, miert is pont Ausztralia?
Minden aron Ausztralia?
Ha ez az atlag ember mar “kiolvasta az internetet”, mind magyarul, mind angolul, es elkovetett mindent, hogy valamelyest belelasson az ausztral bevandorlas pirinyo kis szeletebe, ami egy halando szamara elerheto, na akkor mondhato el, hogy ralephet az utra. Sajnalom, de akik annyit kerdeznek mindossze, hogy “ugy gondoltuk, szeretnenk ott elni, mert nagyon sok jot hallottunk Ausztraliarol, es itthon mar kibirhatatlan, mert nem tudjuk fizetni a lakashitelt, meg a szamlakat, tudtok-e munkat, ha felulunk a repulore 2 honap mulva?*”, ok egyaltalan nem keszek egy kivandorlasra. Sanyaru helyzetbe kerultek, amit probalnak megoldani (dicseretes szandek), de Ausztralia nem oket varja. Rideg, kemeny, es kimeletlen, megis ez van. Hogy lehet, hogy megis sok indiai, kinai es pakisztani van itt, akik az altalanos nezett szerint “nem ertenek semmihez es nem is olyan dolgosak”? Nem tudom, de talan ket ok lehet ra. Eloszor is, aranyaiban tobben vannak a Foldon, mint mi, magyarok. Nem kicsit, nagyon. Masodsorban pedig kereskedelmi szempontbol nagyobb erdeke fuzodik az orszagnak a veluk valo kapcsolattartashoz, mint mondjuk Europahoz: kozelebb vannak, olcsobban gyartanak, nagyobb mennyisegben veszik fel az ausztral nyersanyagot (csak jozan paraszti esszel tippelek, nincs rola adatom). Szoval nem erdemes a szomszed tehenet nezni, es bokdosni egy kototuvel, mert nem ugyanazon a legelon legeltetunk.
Lehetosegek
Aki megis ugy dont, hogy bele kivan ugrani a bevandorlasba, az tobb lehetoseg kozul is valaszhat (mar amennyit en ismerek, biztos van sokkal, de sokkal tobb lehetoseg, csak hat ahogy irtam, egy halando nem lathat at mindent, vagy ha igen, akkor bevandorlasi ugynoknek hivjak). Kezdjuk a csodalatos tanulovizummal, amit otthon most az ugynoksegek nyakra-fore ajanlgatnak 100%-os sikergaranciaval, csaladosoknak is. Lehet, hogy csak en latom igy, kovezzetek meg, de csaladdal kijonni ezzel a vizumtipussal feler egy (anyagi) ongyilkossaggal. Mondom, miert? Ugyebar elore be kell fizetni a tandijat, ami mondjuk nyelviskola eseten heti 2-300 dollar, felsooktatas eseten kb. 3-4 ezer dollar term-onkent. Ha szakmat kezd tanulni valaki, akkor sem biztos, hogy az, ami most hianyszakma, az holnap is az lesz. Az egyszeruseg kedveert maradjunk annal a megfogalmazasnal, hogy heti 20 orat dolgozhat mindket fel, tehat az is, aki iskolaba jar, es az is, aki kiseri (mondjuk csalad eseten a ket szulo). Az, aki iskolaba fog jarni, kotelezve van arra, hogy 80-90%-ban reszt vegyen az orain, es vizsgazzon le. Ha kevesebbet van jelen (hianyzik), az vizum szabalyszegesnek is minosulhet, es kirakhatjak az orszagbol. (Biztos vannak kiskapuk, ABN szammal, meg kamu sulikkal, de ha valaki valtoztatni akar azon, ami miatt otthonrol eljon, akkor ne ezen gondolkozzon mar, jo?). Az oraberek, amit fizetnek brutto (!) 17-30 dollar kozott mozognak (velhetoen suli mellett nem atomfizikuskent fog az illeto dolgozni), ez 2 fo eseten heti 20 oraval legjobb esetben is 1200 brutto/het. Sydney/Melbourne/Brisbane eseten (ahol a nyelviskolak vannak altalaban) 4 fore a lakasberles 400-600 dollar korul mozog/het. A kaja 4 fore heti 300 $ korul van, tomegkozlekedes 40$x4 fo/het. Hol tartunk? Szallas, kaja, buszberlet 4 fore: 860-1060$/het. Csalad eseteben a gyerekek iskolakotelesek, ha jol tudom, allamtol fuggoen heti 150-250$ a nem-lakosok gyerekeinek a tandij, azaz 2 gyerekre akar 500 dollar is lehet. Ezzel a 2 fo 20 oraban dolgozik es megkeres brutto 1200 $-ra epulo koltsegvetes par szaz dollarral minuszba is szaladt. Ezen kivul koltsegek meg: gyerekeknek egyenruha (itt kotelezo): 2x kb. 200 dollar, egyszeri beruhazas. Kotelezo biztositas (medibank) tanulovizummal beutazok szamara, 6 honapra 1 fore 100 000 HUF volt 2005-ben. Varatlan koltsegek, kirandulasok nincsenek benne! Fel kell tudni mutatni annyi zsetont a bankszamlan (3 honapra visszamenoleg a tanulo vizum igenylesenel), amivel biztositani lehet 6 honapra az utazo csalad megelheteset (vagy amennyi idore beiratkozik az ember a suliba).
Mi a kovetkezo? A valaha 457-esnek hivott munkaltatoi vizum. Errol csak hallomasbol vannak ismereteim, szoval inkabb erdemes utananezni a megfelelo helyen (pl. bevandorlasi hivatal honlapja). De! Nemzetkozi cegek attelepitett munkavallaloi vagy nagyon ritka szakmak eseten hasznalatos vizum tipusrol van szo. Azaz, ha valakit peldaul cegcsoporton belul athelyeznek, vagy epp annyira kulonleges agat muveli egy szakmanak, hogy csak ra van szukseg Ausztraliaban, akkor talalhat egy ceget, aki vallalja, hogy a szerzodese idejere szponzoralja. Ebben az esetben kotelezo fizetesi minimumok vannak, cserebe viszont a munkavallalo enyvvel oda van ragasztva a ceghez. Errol is lehet allando lakosira jelentkezni, no meg kesobb allampolgarsagra, de ha mindezek elott valami balul sul el, es mondjuk felmondjak a delikvens szerzodeset, akkor zaros hataridon belul (talan 30 nap) kell egy masik ceget talalnia, aki szponzoralja, vagy integethet melabusan a hazafele tarto jaratrol.
Regionalis, ideiglenes es allando lakosi vizumok: na ezek mar valamivel jobbak, kb. a megemlitesi sorrendben. A regionalis vizum elsosorban azoknak tunik jo megoldasnak, akik valami olyan szakmaval rendelkeznek, amit elsosorban a puszta kozepen, a kiszikkadt koro mellett is lehet muvelni. Persze, sarkitok, de hamarosan errol irok majd egy bovebb bejegyzest is, frissen erkezettek szemszogebol. Mindenesetre gondolatebreszto lesz. Az ideiglenes lakosi mar kifejezetten jonak mondhato, kicsit tobb koltseggel jar, mint az allando lakosi, hiszen nincs ingyenesen (vagy kedvezmenyesen) igenybe veheto oktatas, vagy eppen az elso perctol fizetni kell magan egeszsegugyi biztositast. Munkavallalas szempontjabol viszont nem korlatoz, hacsak annyiban nem, hogy az adott allamban kell dolgozgatni, ahova a vizum szol. 2 ev utan at lehet jelentekzni allando lakosira, persze akkor, ha a feltetelek adottak (12 honapnyi full time munkaviszony pl.). Mindezen vizumok csak akkor erhetok el, ha az ember tulesett egy szakmaelismertetesen, letett egy IELTS nyelvvizsgat, kifizette a kotelezo kotlsegeket (pl. orvosi), es a vizumdijakat is, es persze felmutatott 2 fore legalabb 30 000 dollaros megtakaritast (csalad eseten 40-45 000 dollarrol beszelunk).
De hat ehhez kogazdagnak kell lenni!
Visszaterek az elso gondolatok egyikehez: a kivandorlas nem mindenkinek valo! Ausztralia nem Nemetorszag vagy Anglia, ahonnan 2 ora alatt haza lehet erni, ha megse jon ossze. Ezt Ausztralia is tudja, es a szabalyai egy reszet a bevandorlo sajat erdekeben (is) hozza meg. Mindenki gondoljon bele, nem jar segely meg az allando lakosoknak sem az elso ev(ek)ben, tehat arra nem lehet jatszani, hogy ugyis lesz majd valahogy. Igaz, a gyerekek utan allando lakoskent lehet igenyelni csaladi potlekot, de nem gondolnam, hogy abbol honapokig lehetne tengodni. Barki, aki tervezi, hogy Ausztraliat veszi celba, mint letelepedesenek netovabbja, gyujtogessen, es legalabb 10 milliot halmozzon fel. De, Jolika fianak biztos nem volt ennyije (vagy, ha lett volna, nem ment volna el), es megis milyen jol el! Ja, persze. Ebben az esetben ket tippem van: vagy varosi legenda az egesz, vagy pedig a kedves, joravalo Jolika fia a 80-as evek kornyeken, menekult statusszal csattogott ki ide. Ah, van meg egy harmadik tippem is: lehet, hogy uj keletu a kivandorlasa, de az biztos, hogy nem az elmult 3 evben tortent valtozasok ota jutott a mannahoz.
* fiktiv kerdes, tartalma viszont mindennapos