december, 2012 havi archívum

Ünnepi

Posted: 2012/12/24 in 1. üveghegy - Ausztrália

Magyarországon még csak éppen hogy éledezik a napocska, itt már javában délután van, így 9.5 órával közelebb vagyunk ahhoz, hogy a szorgos kis angyalkák meghozzák a feldíszített fát, meg hogy befejezzék a karácsonyi menüt.

Ugyan ausztrál szokás szerint már novemberben szokott állni a karácsonyfa, mi csak december közepén üzemeltük be a “kis fát”, ami különféle világító színekben pompázik a technikának köszönhetően. (Beszélgetés köztem és párom között: (én): Mitől világít mindig más színben az ágainak a vége? (ő): Üvegszálas. (én): OK, de mitől világít így? (ő): Van benne egy színes korong, ami alul forog. Látod, be van csíkozva is, ezért tud mindig más színben világítani. (én): Húúú, tényleg ott a színes korong. Ezt eddig értem. De hogy jut el a korongtól a szín az ág végére. (ő): Tudod, üvegszálas. :)) Mától azonban már velünk van a “nagy fa” is, aki arany és piros ruhába öltözött, és elég formásan néz ki.

Velem együtt az ünnepi asztal is várja már, hogy hazaérkezzen a család ma is dolgozó tagja, no meg persze a menü is: tárkonyos raguleves, sült csirke, grillezett rák tzatzikivel, sült rizzsel és zöld salátával. Az édesség pedig egy karamell torta lett (remélem, finom lesz), amihez pár pohár Moscato is le fog minden bizonnyal csúszni.

Ezekkel a képekkel szeretnénk minden kedves ismerős és ismeretlen blog-olvasónknak kellemes ünnepeket, illetve a következő, szintén “ausztráliás” bloggereknek külön minden jót kívánni: Ga-Ge, Juanita, JuditAU, Lina, Pudlee, szszandra, walaby (ha valaki kimaradt, azért elnézést), hiszen az ő olvasóik is aktívan néznek be hozzánk.

Karacsonyfa Karacsonyfa2 Karacsonyi asztalka

Reklámok

Eléggé változékony errefelé az időjárás, van, hogy egyik nap 38 fok van, majd rögtön másnap “csak” 24. Éppen ezért elég nehéz alkalmazkodni, mind szervezetileg, mind pedig ruhatárilag. Kidolgoztam azonban egy tuti módszert, hogy már a kora reggeli indulás előtt egész napra megfelelően öltözzek fel:

1. ha a szomszéd ausztrál srác a pólójára felvesz egy pulcsit, akkor én előveszem a nagykabátot;

2. ha a szomszéd ausztrál srácon hosszú ujjú van, akkor bizony elkél a hosszú ujjú ing fölé egy kisebb kabátka, blézer a nap folyamán;

3. ha a szomszéd ausztrál srác pólóban van, farmerrel, akkor elég egy vékony hosszú ujjú póló+pulcsi farmerrel;

4. ha a szomszéd ausztrál srác pólóban van térdnadrággal, akkor marad a hosszú ujjú póló, valami hosszabb, vászongatyával;

5. ha a szomszéd ausztrál pasi atlétát vesz fel térdnadrággal, akkor a rövid ujjú póló mellé már jöhet a szoknya, egy kicsit zárt cipővel;

6. ha a szomszéd ausztrál pasi az atléta és térdnadrág mellé felveszi a baseball sapkáját is, akkor itt az idő egy lenge ruhácskához flip-floppal.

Ma az 5. pontnak megfelelően kell öltözni 🙂

Perverz, onkinzo modon eleg gyakran ranezunk meg mindig az otthoni online hirekre (azt hiszem, ezt mar sokadjara irom le ;)). Nehez is lenne kikerulni ezt az egeszet, mivel a Facebook-on is naponta linkelgetnek be ismerosok cikkeket, es ha meg akarjuk erteni a kommenteket, bizony el kell olvasni a mogottes tartalmakat is. Tudom, hogy a media kepes eleg egyoldaluan talalni esemenyeket, eppen ezert nem tudjuk megitelni, hogy az otthonrol elvagyodok aranya tenyleg ennyire megnott-e, vagy csak egyre tobbet foglalkozik a sajto a kivandorlas kerdeskorevel. Az viszont tisztan latszik, hogy korabbi (otthoni) kornyezetunkben sorra veszitik el munkajukat mindugy a diplomas, nyelveket beszelo ismeroseink, mind pedig a szakmunkaban jartasak is. Es ilyenkor gyakran hangzik el a kerdes, hogy megis hogyan lehetne kijutni, egy stabilabbnak tuno kornyezetbe. Mondjuk, Ausztraliaba. Mert hat ugye nekunk “sikerult”, meg Jolika fianak is, aki az egvilagon nem ertett semmihez, es megis ott van, es jol el.

A kivandorlas nem mindenkinek valo

Ha egy atlag ember arra adja a fejet, hogy mashol szeretne leelni elete egy jelentosebb szeletet, akkor bizony a nekiindulast alaposan meg kell terveznie. Merlegelnie kell, hogy kepes lesz-e egy teljesen mas kulturaba beilleszkedni, nem probalni megvaltoztatni eroszakkal az “uj hazaban” mukodo rendszereket, hogy olyanok legyenek, mint otthon. Tisztaban kell azzal lennie, hogy kulfoldon velhetoen o lesz a “roman vendegmunkas”, akire otthon fujt, hogy elveszi a magyarok elol a munkat. Ha erosek a csaladi kapcsolatok, es eddig fontos volt valakinek, hogy bizony minden vasarnap a nagy csalad koreben keruljon elfogyasztasra a husleves rantott hus kombo, akkor kemenyen kell majd dolgoznia, hogy az elso nosztalgia hullamnal ne akarjon hazarohanni. Folyamatosan ott kell lebegnie, miert is akar eljonni otthonrol. Az nem eros indok, hogy Magyarorszagon kivul mindenhol kolbaszbol van a kerites. Es vegul azt kell leginkabb letisztazni, miert is pont Ausztralia?

Minden aron Ausztralia?

Ha ez az atlag ember mar “kiolvasta az internetet”, mind magyarul, mind angolul, es elkovetett mindent, hogy valamelyest belelasson az ausztral bevandorlas pirinyo kis szeletebe, ami egy halando szamara elerheto, na akkor mondhato el, hogy ralephet az utra. Sajnalom, de akik annyit kerdeznek mindossze, hogy “ugy gondoltuk, szeretnenk ott elni, mert nagyon sok jot hallottunk Ausztraliarol, es itthon mar kibirhatatlan, mert nem tudjuk fizetni a lakashitelt, meg a szamlakat, tudtok-e munkat, ha felulunk a repulore 2 honap mulva?*”, ok egyaltalan nem keszek egy kivandorlasra. Sanyaru helyzetbe kerultek, amit probalnak megoldani (dicseretes szandek), de Ausztralia nem oket varja. Rideg, kemeny, es kimeletlen, megis ez van. Hogy lehet, hogy megis sok indiai, kinai es pakisztani van itt, akik az altalanos nezett szerint “nem ertenek semmihez es nem is olyan dolgosak”? Nem tudom, de talan ket ok lehet ra. Eloszor is, aranyaiban tobben vannak a Foldon, mint mi, magyarok. Nem kicsit, nagyon. Masodsorban pedig kereskedelmi szempontbol nagyobb erdeke fuzodik az orszagnak a veluk valo kapcsolattartashoz, mint mondjuk Europahoz: kozelebb vannak, olcsobban gyartanak, nagyobb mennyisegben veszik fel az ausztral nyersanyagot (csak jozan paraszti esszel tippelek, nincs rola adatom). Szoval nem erdemes a szomszed tehenet nezni, es bokdosni egy kototuvel, mert nem ugyanazon a legelon legeltetunk.

Lehetosegek

Aki megis ugy dont, hogy bele kivan ugrani a bevandorlasba, az tobb lehetoseg kozul is valaszhat (mar amennyit en ismerek, biztos van sokkal, de sokkal tobb lehetoseg, csak hat ahogy irtam, egy halando nem lathat at mindent, vagy ha igen, akkor bevandorlasi ugynoknek hivjak). Kezdjuk a csodalatos tanulovizummal, amit otthon most az ugynoksegek nyakra-fore ajanlgatnak 100%-os sikergaranciaval, csaladosoknak is. Lehet, hogy csak en latom igy, kovezzetek meg, de csaladdal kijonni ezzel a vizumtipussal feler egy (anyagi) ongyilkossaggal. Mondom, miert? Ugyebar elore be kell fizetni a tandijat, ami mondjuk nyelviskola eseten heti 2-300 dollar, felsooktatas eseten kb. 3-4 ezer dollar term-onkent. Ha szakmat kezd tanulni valaki, akkor sem biztos, hogy az, ami most hianyszakma, az holnap is az lesz. Az egyszeruseg kedveert maradjunk annal a megfogalmazasnal, hogy heti 20 orat dolgozhat mindket fel, tehat az is, aki iskolaba jar, es az is, aki kiseri (mondjuk csalad eseten a ket szulo). Az, aki iskolaba fog jarni, kotelezve van arra, hogy 80-90%-ban reszt vegyen az orain, es vizsgazzon le. Ha kevesebbet van jelen (hianyzik), az vizum szabalyszegesnek is minosulhet, es kirakhatjak az orszagbol. (Biztos vannak kiskapuk, ABN szammal, meg kamu sulikkal, de ha valaki valtoztatni akar azon, ami miatt otthonrol eljon, akkor ne ezen gondolkozzon mar, jo?). Az oraberek, amit fizetnek brutto (!) 17-30 dollar kozott mozognak (velhetoen suli mellett nem atomfizikuskent fog az illeto dolgozni), ez 2 fo eseten heti 20 oraval legjobb esetben is 1200 brutto/het. Sydney/Melbourne/Brisbane eseten (ahol a nyelviskolak vannak altalaban) 4 fore a lakasberles 400-600 dollar korul mozog/het. A kaja 4 fore heti 300 $ korul van, tomegkozlekedes 40$x4 fo/het. Hol tartunk? Szallas, kaja, buszberlet 4 fore: 860-1060$/het. Csalad eseteben a gyerekek iskolakotelesek, ha jol tudom, allamtol fuggoen heti 150-250$ a nem-lakosok gyerekeinek a tandij, azaz 2 gyerekre akar 500 dollar is lehet. Ezzel a 2 fo 20 oraban dolgozik es megkeres brutto 1200 $-ra epulo koltsegvetes par szaz dollarral minuszba is szaladt. Ezen kivul koltsegek meg: gyerekeknek egyenruha (itt kotelezo): 2x kb. 200 dollar, egyszeri beruhazas. Kotelezo biztositas (medibank) tanulovizummal beutazok szamara, 6 honapra 1 fore 100 000 HUF volt 2005-ben.  Varatlan koltsegek, kirandulasok nincsenek benne! Fel kell tudni mutatni annyi zsetont a bankszamlan (3 honapra visszamenoleg a tanulo vizum igenylesenel), amivel biztositani lehet 6 honapra az utazo csalad megelheteset (vagy amennyi idore beiratkozik az ember a suliba).

Mi a kovetkezo? A valaha 457-esnek hivott munkaltatoi  vizum. Errol csak hallomasbol vannak ismereteim, szoval inkabb erdemes utananezni a megfelelo helyen (pl. bevandorlasi hivatal honlapja). De! Nemzetkozi cegek attelepitett munkavallaloi vagy nagyon ritka szakmak eseten hasznalatos vizum tipusrol van szo. Azaz, ha valakit peldaul cegcsoporton belul athelyeznek, vagy epp annyira kulonleges agat muveli egy szakmanak, hogy csak ra van szukseg Ausztraliaban, akkor talalhat egy ceget, aki vallalja, hogy a szerzodese idejere szponzoralja. Ebben az esetben kotelezo fizetesi minimumok vannak, cserebe viszont a munkavallalo enyvvel oda van ragasztva a ceghez. Errol is lehet allando lakosira jelentkezni, no meg kesobb allampolgarsagra, de ha mindezek elott valami balul sul el, es mondjuk felmondjak a delikvens szerzodeset, akkor zaros hataridon belul (talan 30 nap) kell egy masik ceget talalnia, aki szponzoralja, vagy integethet melabusan a hazafele tarto jaratrol.

Regionalis, ideiglenes es allando lakosi vizumok: na ezek mar valamivel jobbak, kb. a megemlitesi sorrendben. A regionalis vizum elsosorban azoknak tunik jo megoldasnak, akik valami olyan szakmaval rendelkeznek, amit elsosorban a puszta kozepen, a kiszikkadt koro mellett is lehet muvelni. Persze, sarkitok, de hamarosan errol irok majd egy bovebb bejegyzest is, frissen erkezettek szemszogebol. Mindenesetre gondolatebreszto lesz. Az ideiglenes lakosi mar kifejezetten jonak mondhato, kicsit tobb koltseggel jar, mint az allando lakosi, hiszen nincs ingyenesen (vagy kedvezmenyesen) igenybe veheto oktatas, vagy eppen az elso perctol fizetni kell magan egeszsegugyi biztositast. Munkavallalas szempontjabol viszont nem korlatoz, hacsak annyiban nem, hogy az adott allamban kell dolgozgatni, ahova a vizum szol. 2 ev utan at lehet jelentekzni allando lakosira, persze akkor, ha a feltetelek adottak (12 honapnyi full time munkaviszony pl.). Mindezen vizumok csak akkor erhetok el, ha az ember tulesett egy szakmaelismertetesen, letett egy IELTS nyelvvizsgat, kifizette a kotelezo kotlsegeket (pl. orvosi), es a vizumdijakat is, es persze felmutatott 2 fore legalabb 30 000 dollaros megtakaritast (csalad eseten 40-45 000 dollarrol beszelunk).

De hat ehhez kogazdagnak kell lenni!

Visszaterek az elso gondolatok egyikehez: a kivandorlas nem mindenkinek valo! Ausztralia nem Nemetorszag vagy Anglia, ahonnan 2 ora alatt haza lehet erni, ha megse jon ossze. Ezt Ausztralia is tudja, es a szabalyai egy reszet a bevandorlo sajat erdekeben (is) hozza meg. Mindenki gondoljon bele, nem jar segely meg az allando lakosoknak sem az elso ev(ek)ben, tehat arra nem lehet jatszani, hogy ugyis lesz majd valahogy. Igaz, a gyerekek utan allando lakoskent lehet igenyelni csaladi potlekot, de nem gondolnam, hogy abbol honapokig lehetne tengodni. Barki, aki tervezi, hogy Ausztraliat veszi celba, mint letelepedesenek netovabbja, gyujtogessen, es legalabb 10 milliot halmozzon fel. De, Jolika fianak biztos nem volt ennyije (vagy, ha lett volna, nem ment volna el), es megis milyen jol el! Ja, persze. Ebben az esetben ket tippem van: vagy varosi legenda az egesz, vagy pedig a kedves, joravalo Jolika fia a 80-as evek kornyeken, menekult statusszal csattogott ki ide. Ah, van meg egy harmadik tippem is: lehet, hogy uj keletu a kivandorlasa, de az biztos, hogy nem az elmult 3 evben tortent valtozasok ota jutott a mannahoz.

* fiktiv kerdes, tartalma viszont mindennapos

Nyakunkon a karacsony, picivel tobb, mint egy het mulva meg is hozza Jezuska a fat. Legalabbis, ha nem huzzuk be az orra elott az ablakot, mert most bizony a 38 fok miatt bekapcsoltuk a legkondit a zart nyilaszarok mogott. Otthon ilyenkor mar reg azon morfondiroztam, hogy mi is legyen a karacsonyi menu, sussek-e pulykat, meg fozzek-e halaszlevet, es mi legyen az aktualis sutemeny. Most csak ranezek a homerore, aztan a sutore, es arra gondolok, nincs az a penz, amiert bekapcsoljam. Igy az elso, allando lakoskent itt toltott karacsonyunk nagy valoszinuseggel kisertetiesen fog hasonlitani a 2009-ben Brisbane-ben toltott nyaralasos karacsonyunkra. Akkor azt hiszem epp valami kinait toltunk magukba, mikozben a teveben hetvenkettedjere megneztuk a Reszkessetek betorok nyolcszaz-huszonharmat, meg valami feher karacsonyos ifjusagi filmcsodat a legkondi alatt husolve. A masik opcio, hogy fogjuk magunkat, es lemegyunk egy minihutotaskanyi jegkremmel a partra, es odakozmalunk a 30+ UVA-B naptej vedelme mellett.

Annyira nincs karacsonyi hangulatunk, hogy meg azt sem tudom, honnan szerzunk fat, mekkorat es mivel diszitjuk fel. Sot, bevallom, adventi gyertyakat sem gyujtottunk, mert hat minek noveljuk a meleget a lakasban. Persze az IKEA-ban en is belezsongtam egy-ket diszbe, a Kmart-Target-Coles-Woolworths-Cheap as Chips otszogben biztos tudnank valami mucsodat beszerezni (feher, zold, kek, lila fa – csak, amit eddig lattunk) jutanyos aron, csak hat eloszor meg kene baratkozni a gondolattal, hogy NYARON van a karacsony. Ami mondjuk a Fold egyik felere mindig is igaz volt, szoval nem egy nagy kuriozum.

Mokas ajandekokban nincs hiany: lehet olyan muanyag hoembert kapni, amibe egy mini szolar panel van beepitve, igy abszurd modon annak orul es tancikal a szerencsetlen, amiben normalis korulmenyek kozott elolvadna. Az sem ritka errefele, hogy olyan autokat lehet latni, amiknek az elejere (altalaban a kenguru racsra) fel van aplikalva egy piros orr, a tetore meg fel ragasztva ket darab (pluss) renszarvas ful.

Ja, es Greganak uzenem (ha nem jar erre, akkor talan lesz valaki, aki atadja neki), hogy a nyari mikulas pedig letezik, 16 000 km-rel odebb tok normalis jelenseg :).

Újra belecsaptunk a hétvégi kemény munkákba, viszont most nem aprózzuk már olyan “egyszerű” dolgokkal, mint áprilisban a nappali-konyha teljes falának lecsiszolása, glettelése, festése, hanem nagyban utazunk. A felkérés arra szólt, hogy segítsünk (elsősorban párom ;)) legipszkartonozni néhány szoba plafonját. Ha-ha, tanultunk már az első felújításból, így gyorsan kiszedtük kedves ausztrál ismerősünkből, hogy mi is motoszkál a fejében gipszkartonozás alatt.

Na szóval a tényleges munka így néz ki: 1) a teljes plafon leszedése (most olyan 95 nm-en); 2) a ház újravezetékelése; 3) süllyesztett lámpák és konnektorok kialakítása; 4) teljes tetőszigetelés; 5) gipszkartonozás; 6) alsó szegők leszedése; majd jön a festő, aki kifest :).

Bár ez elég sok mindennek hangzik, és tényleg az is, de viszonylag gyorsan lehet velük haladni. A plafont és a szigetelést ketten leszedték kétszer fél nap alatt, ami után sikerült is szépen rendet rakni. Holnap délután jönnek az elektromos munkálatok a szomszéd villamosmérnök értő szemeivel kísérve a biztosítás megőrzése érdekében, majd pedig hétvége felé a szigetelés és az eredetileg beharangozott gipszkartonozás.

Miért jó, hogy segítünk a felújításban? Egyrészről egy kis extra bevételhez jutunk, rohadt sok új szót tanulunk (pl. ipari rezgőfűrész, feszítővas, hangulatvilágítás szabályozó), amit nem biztos, hogy valaha is előkerestünk volna a szótárból. Max. unalmas, havas, téli estéken :P. Illetve legalább fel tudjuk mérni, ha esetleg valaha házvásárlás közelébe kerülünk, akkor megéri-e felújítandó ingatlant venni. Most jelenleg úgy tűnik, hogy igen, mivel nagyjából 2 hónap alatt ketten képesek lennénk tokkal-vonóval kikupálni egy házat. Persze, csak ha a szokásos metódussal dolgoznánk, mint ahogy otthon is: előre megtervezve, mindent lemérve ;).

Szárazföldi búvár

December van, 35 fok, és persze karácsonyi party időszak. A sort a konferencia záróvacsorája nyitotta szerdán, amire az itteni (Glenelg) puccos hotelben került sor. Mindenkinek maszkba kellett öltöznie, bár hogy miért, azt még a szervezők sem tudták megmondani. Mert hát megkérdeztem én lelkesen, hogy “mi az ötlet”, ők meg néztek rám bambán, mint borjú az új kapura. Mindegy, van még mit tanítanom nekik :). Gondoltam, hogy ha valami elit helyre megyünk, meg maszkot kell húzni, akkor csak ki kéne öltözni is. Szépen felvettem egy kis feketét, némi csili-vili bizsuval. Mit ne mondjak, abba a 10%-ba tartoztam, akik jártak már hasonló helyen. A többiek, hát….volt, aki farmerben jött, vagy épp csak valami nyári szaladós ruhában. Mivel elkeveredtem az intézetiektől, ezért fogtam magam, és leültem a 13-as asztalhoz. Jó fej emberek kerültek mellém, persze az egyikről kiderült, hogy Angliában született magyar anyától, lengyel apától, de az angolon kívül egy nyelvet sem beszél. A kajától nem borultam hanyatt, viszont érdekes szervírozási élményben volt részem. A főételből kétféle volt (hal, illetve marha), amit úgy hoztak ki, hogy a tíz fős asztalnál minden első marhát, minden második halat kapott, tök mindegy, mit evett volna szívesen. Egymás között kellett csereberélni. Mivel az estét a McLaren Vale-i borászatok szponzorálták, ezért italban nem volt hiány. A vacsora végére még a tudományos munkatársak is feloldódtak, és lett nagy sikítozós táncikálás a parkett közepén.

Ma párom munkahelyének a karácsonyi partyja volt, egy görög étteremben. Itt nem aprózták el, 10 fogásos vacsit szervíroztak fel. A sort 4 féle mártogatós nyitotta néhány pitával, majd érkezett valamiféle grillezett sajt, görög salátával. Volt persze a szokásos szőlőlevélbe csavart rizs, paradicsomos húsgolyó, kolbászkák, apró grillezett halak, némi muszaka. De a legfinomabb a tintahal, a csirke és a bárány souvlaki volt. Mi mindent végig kóstoltunk, de párom munkatársai csak finnyáztak. Volt egy pillanat, amikor arra fogadtam volna nagy téttel, hogy kikérnek egy hamburgert ;). Velem szemben ült az egyik srác (B/D) barátnője. Ő közölte, hogy naponta csak 4 répát eszik. Mivel most is csak az uborkát nyammogta, meg némi sajtot, megkérdeztem tőle, hogy nem kóstolja-e meg a tintahalat. Mi volt a válasza? Semmi olyat nem eszik, ami az arcbőrének árthatna (párom szerint ezen már kár aggódni, mert igencsak elbánt vele a sors ;)). Ott volt J is, az a munkatársa, aki mindig szívatja, hát… elég suttyó paraszt a gyerek. Az egy dolog, hogy abban a ruhában jött el, amiben egész nap szerelt, de végig beszólogatott az egyik irodai csajnak, meg bemutogatott neki. Kiderült, hogy az előző munkahelyéről azért “jött el”, mert bepancsolt a főnökének. Találkoztam végre én is a supervisorukkal, tényleg jó fej, foglalkozik párommal rendesen. A kaja után volt tombola is, persze kit választottak ki, hogy húzzon egyet, hát “Bob’wife”-ját (azaz, engem :)). 10 nyeremény volt, amiből a leges legutolsót sikerült is megnyernünk :).

Jövő héten még lesz 4 jelenésünk: egy intézetes ebéd, egy egyetemi vacsora, egy Mars labos BBQ, és egy fejvadászos koccintós összejövetel páromnak. Ej, de rossz sorunk van itt :).

Egy pipa

Posted: 2012/12/03 in 1. üveghegy - Ausztrália

Az elmult egy het arrol szolt, hogy szep nagy meretu zabszemet novesztettem odalent, a hatso fertajamban. Ugyanis nem eleg a nyakamba a javaslattetel, a zaro vizsgak javitasa, vagy az etikai bizottsagi jelentekzes, meg egy konferencian is prezentalnom kell(ett). Jelentem, tul eltem, es nem ettek meg.

Szombat-vasarnap reszt vettem egy doktori kollokviumon, ahol is a PhD hallgatoknak lehetoseguk van leprezentalni azt, hogy eppen hol tartanak. 4 eloadast hallgattam meg, de nem is ez a fontos, hanem a tanarok visszajelzesei. Ugyanis minden prezin ott ul ket tanar, akik egyben doktori vizsgaloi panel tagok is szoktak lenni, es ok elemzik az eloadasokat: mennyire valaszolja meg a kerdest a tervzezett vagy epp mar vegrehajtott kutatas, mit kellene meg megvalaszolni, hogyan lehetne meg rajta javitani, es persze, hogyan minimalizaljak a doktoranduszok a vizsgaztatok visszadobasi lehetoseget. Az itt vegighallgatott kommentek alapjan vasarnap meg finomitottam egy kicsit a mai prezentaciomon, es negyszeri-otszori elprobalas utan ugy veltem, ebbol tobbet nem tudok kihozni.

Ma reggel megjelentem a konferencian, leadtam a technikai szemelyzetnek a prezimet, amit hulyebiztosan elkeszitettem power pointban (PC-re), key note-ban (Mac-re) es pdf-ben csak ugy, nehogy kideruljon, hogy valamelyik nem hasznalhato a Hiltonban. Maga az esemeny 10 orakor kezdodott amugy, es annal a pontnal nyugodtam meg egy kicsit, amikor is a konferencia elnoke igy nyitotta meg a rendezvenyt: good morning, buenos dias, bon giorno, Bon Jovi :). A Mars itteni vezerigazgatoja tartott egy majd 1 oras eloadast, ami nagyon inspiralo volt, es amitol kicsit ismerosebb kozegben erezhettem magam (levetitett egy Skittles es egy Snickers reklamot is, amik regi, szep emlekeket ideztek). Aztan volt egy gyors ebed, es maris jott a blokk, amiben en is prezentaltam. Sikerult egy kicsit networkingelnem, talaltam (vagy eppen engem talalt meg, mar nem is tudom) egy brazil professzort, aki korabban 15 evig a kereskedelemben dolgozott, no meg egy-ket del-afriakai arcot is, akik segitokeszeknek bizonyultak.

Es akkor eljott az en idom…utolsokent alltam a hallgatosag ele (kb. 20-25 fo volt jelen ebben a blokkban), es azt hiszem, egesz jol ment az egesz. Az elejen rogton elsutottem, hogy uj nekem meg ez a terulet, szoval legyenek kimeletesek, ezen jot rohogtek. Aztan ahogy haladtam elore fele a preziben volt meg egy vicces pont. Arrol beszeltem, hogy melyek a leginkabb kutatott teruletek az arakciokkal kapcsolatban (kulonfele hatasok), es itt van egy olyan, hogy kannibalizacios effekt. Amikor az IT-s gyerekkel toltottem fel reggel a prezit a kozosbe, akkor mondta, hogy uristen mi ez, bar inkabb nem is akarja tudni ;). Szoval adott volt, hogy ezt bizony be kell dobnom, es elmondtam, hogy hat, lehet, halara remitettem a kiszolgalo szemelyzetet, pedig nem az emberevesrol szol ez a kutatas. A hatas jo volt, tenyleg rohogtek rajta. Vegul meg az idobe is belefertem, megtapsoltak, szoval fellelegezhetek vegre, egy dolog melle odatehetem a pipat igy decemberben :).