Perverz, onkinzo modon eleg gyakran ranezunk meg mindig az otthoni online hirekre (azt hiszem, ezt mar sokadjara irom le ;)). Nehez is lenne kikerulni ezt az egeszet, mivel a Facebook-on is naponta linkelgetnek be ismerosok cikkeket, es ha meg akarjuk erteni a kommenteket, bizony el kell olvasni a mogottes tartalmakat is. Tudom, hogy a media kepes eleg egyoldaluan talalni esemenyeket, eppen ezert nem tudjuk megitelni, hogy az otthonrol elvagyodok aranya tenyleg ennyire megnott-e, vagy csak egyre tobbet foglalkozik a sajto a kivandorlas kerdeskorevel. Az viszont tisztan latszik, hogy korabbi (otthoni) kornyezetunkben sorra veszitik el munkajukat mindugy a diplomas, nyelveket beszelo ismeroseink, mind pedig a szakmunkaban jartasak is. Es ilyenkor gyakran hangzik el a kerdes, hogy megis hogyan lehetne kijutni, egy stabilabbnak tuno kornyezetbe. Mondjuk, Ausztraliaba. Mert hat ugye nekunk “sikerult”, meg Jolika fianak is, aki az egvilagon nem ertett semmihez, es megis ott van, es jol el.
A kivandorlas nem mindenkinek valo
Ha egy atlag ember arra adja a fejet, hogy mashol szeretne leelni elete egy jelentosebb szeletet, akkor bizony a nekiindulast alaposan meg kell terveznie. Merlegelnie kell, hogy kepes lesz-e egy teljesen mas kulturaba beilleszkedni, nem probalni megvaltoztatni eroszakkal az “uj hazaban” mukodo rendszereket, hogy olyanok legyenek, mint otthon. Tisztaban kell azzal lennie, hogy kulfoldon velhetoen o lesz a “roman vendegmunkas”, akire otthon fujt, hogy elveszi a magyarok elol a munkat. Ha erosek a csaladi kapcsolatok, es eddig fontos volt valakinek, hogy bizony minden vasarnap a nagy csalad koreben keruljon elfogyasztasra a husleves rantott hus kombo, akkor kemenyen kell majd dolgoznia, hogy az elso nosztalgia hullamnal ne akarjon hazarohanni. Folyamatosan ott kell lebegnie, miert is akar eljonni otthonrol. Az nem eros indok, hogy Magyarorszagon kivul mindenhol kolbaszbol van a kerites. Es vegul azt kell leginkabb letisztazni, miert is pont Ausztralia?
Minden aron Ausztralia?
Ha ez az atlag ember mar “kiolvasta az internetet”, mind magyarul, mind angolul, es elkovetett mindent, hogy valamelyest belelasson az ausztral bevandorlas pirinyo kis szeletebe, ami egy halando szamara elerheto, na akkor mondhato el, hogy ralephet az utra. Sajnalom, de akik annyit kerdeznek mindossze, hogy “ugy gondoltuk, szeretnenk ott elni, mert nagyon sok jot hallottunk Ausztraliarol, es itthon mar kibirhatatlan, mert nem tudjuk fizetni a lakashitelt, meg a szamlakat, tudtok-e munkat, ha felulunk a repulore 2 honap mulva?*”, ok egyaltalan nem keszek egy kivandorlasra. Sanyaru helyzetbe kerultek, amit probalnak megoldani (dicseretes szandek), de Ausztralia nem oket varja. Rideg, kemeny, es kimeletlen, megis ez van. Hogy lehet, hogy megis sok indiai, kinai es pakisztani van itt, akik az altalanos nezett szerint “nem ertenek semmihez es nem is olyan dolgosak”? Nem tudom, de talan ket ok lehet ra. Eloszor is, aranyaiban tobben vannak a Foldon, mint mi, magyarok. Nem kicsit, nagyon. Masodsorban pedig kereskedelmi szempontbol nagyobb erdeke fuzodik az orszagnak a veluk valo kapcsolattartashoz, mint mondjuk Europahoz: kozelebb vannak, olcsobban gyartanak, nagyobb mennyisegben veszik fel az ausztral nyersanyagot (csak jozan paraszti esszel tippelek, nincs rola adatom). Szoval nem erdemes a szomszed tehenet nezni, es bokdosni egy kototuvel, mert nem ugyanazon a legelon legeltetunk.
Lehetosegek
Aki megis ugy dont, hogy bele kivan ugrani a bevandorlasba, az tobb lehetoseg kozul is valaszhat (mar amennyit en ismerek, biztos van sokkal, de sokkal tobb lehetoseg, csak hat ahogy irtam, egy halando nem lathat at mindent, vagy ha igen, akkor bevandorlasi ugynoknek hivjak). Kezdjuk a csodalatos tanulovizummal, amit otthon most az ugynoksegek nyakra-fore ajanlgatnak 100%-os sikergaranciaval, csaladosoknak is. Lehet, hogy csak en latom igy, kovezzetek meg, de csaladdal kijonni ezzel a vizumtipussal feler egy (anyagi) ongyilkossaggal. Mondom, miert? Ugyebar elore be kell fizetni a tandijat, ami mondjuk nyelviskola eseten heti 2-300 dollar, felsooktatas eseten kb. 3-4 ezer dollar term-onkent. Ha szakmat kezd tanulni valaki, akkor sem biztos, hogy az, ami most hianyszakma, az holnap is az lesz. Az egyszeruseg kedveert maradjunk annal a megfogalmazasnal, hogy heti 20 orat dolgozhat mindket fel, tehat az is, aki iskolaba jar, es az is, aki kiseri (mondjuk csalad eseten a ket szulo). Az, aki iskolaba fog jarni, kotelezve van arra, hogy 80-90%-ban reszt vegyen az orain, es vizsgazzon le. Ha kevesebbet van jelen (hianyzik), az vizum szabalyszegesnek is minosulhet, es kirakhatjak az orszagbol. (Biztos vannak kiskapuk, ABN szammal, meg kamu sulikkal, de ha valaki valtoztatni akar azon, ami miatt otthonrol eljon, akkor ne ezen gondolkozzon mar, jo?). Az oraberek, amit fizetnek brutto (!) 17-30 dollar kozott mozognak (velhetoen suli mellett nem atomfizikuskent fog az illeto dolgozni), ez 2 fo eseten heti 20 oraval legjobb esetben is 1200 brutto/het. Sydney/Melbourne/Brisbane eseten (ahol a nyelviskolak vannak altalaban) 4 fore a lakasberles 400-600 dollar korul mozog/het. A kaja 4 fore heti 300 $ korul van, tomegkozlekedes 40$x4 fo/het. Hol tartunk? Szallas, kaja, buszberlet 4 fore: 860-1060$/het. Csalad eseteben a gyerekek iskolakotelesek, ha jol tudom, allamtol fuggoen heti 150-250$ a nem-lakosok gyerekeinek a tandij, azaz 2 gyerekre akar 500 dollar is lehet. Ezzel a 2 fo 20 oraban dolgozik es megkeres brutto 1200 $-ra epulo koltsegvetes par szaz dollarral minuszba is szaladt. Ezen kivul koltsegek meg: gyerekeknek egyenruha (itt kotelezo): 2x kb. 200 dollar, egyszeri beruhazas. Kotelezo biztositas (medibank) tanulovizummal beutazok szamara, 6 honapra 1 fore 100 000 HUF volt 2005-ben. Varatlan koltsegek, kirandulasok nincsenek benne! Fel kell tudni mutatni annyi zsetont a bankszamlan (3 honapra visszamenoleg a tanulo vizum igenylesenel), amivel biztositani lehet 6 honapra az utazo csalad megelheteset (vagy amennyi idore beiratkozik az ember a suliba).
Mi a kovetkezo? A valaha 457-esnek hivott munkaltatoi vizum. Errol csak hallomasbol vannak ismereteim, szoval inkabb erdemes utananezni a megfelelo helyen (pl. bevandorlasi hivatal honlapja). De! Nemzetkozi cegek attelepitett munkavallaloi vagy nagyon ritka szakmak eseten hasznalatos vizum tipusrol van szo. Azaz, ha valakit peldaul cegcsoporton belul athelyeznek, vagy epp annyira kulonleges agat muveli egy szakmanak, hogy csak ra van szukseg Ausztraliaban, akkor talalhat egy ceget, aki vallalja, hogy a szerzodese idejere szponzoralja. Ebben az esetben kotelezo fizetesi minimumok vannak, cserebe viszont a munkavallalo enyvvel oda van ragasztva a ceghez. Errol is lehet allando lakosira jelentkezni, no meg kesobb allampolgarsagra, de ha mindezek elott valami balul sul el, es mondjuk felmondjak a delikvens szerzodeset, akkor zaros hataridon belul (talan 30 nap) kell egy masik ceget talalnia, aki szponzoralja, vagy integethet melabusan a hazafele tarto jaratrol.
Regionalis, ideiglenes es allando lakosi vizumok: na ezek mar valamivel jobbak, kb. a megemlitesi sorrendben. A regionalis vizum elsosorban azoknak tunik jo megoldasnak, akik valami olyan szakmaval rendelkeznek, amit elsosorban a puszta kozepen, a kiszikkadt koro mellett is lehet muvelni. Persze, sarkitok, de hamarosan errol irok majd egy bovebb bejegyzest is, frissen erkezettek szemszogebol. Mindenesetre gondolatebreszto lesz. Az ideiglenes lakosi mar kifejezetten jonak mondhato, kicsit tobb koltseggel jar, mint az allando lakosi, hiszen nincs ingyenesen (vagy kedvezmenyesen) igenybe veheto oktatas, vagy eppen az elso perctol fizetni kell magan egeszsegugyi biztositast. Munkavallalas szempontjabol viszont nem korlatoz, hacsak annyiban nem, hogy az adott allamban kell dolgozgatni, ahova a vizum szol. 2 ev utan at lehet jelentekzni allando lakosira, persze akkor, ha a feltetelek adottak (12 honapnyi full time munkaviszony pl.). Mindezen vizumok csak akkor erhetok el, ha az ember tulesett egy szakmaelismertetesen, letett egy IELTS nyelvvizsgat, kifizette a kotelezo kotlsegeket (pl. orvosi), es a vizumdijakat is, es persze felmutatott 2 fore legalabb 30 000 dollaros megtakaritast (csalad eseten 40-45 000 dollarrol beszelunk).
De hat ehhez kogazdagnak kell lenni!
Visszaterek az elso gondolatok egyikehez: a kivandorlas nem mindenkinek valo! Ausztralia nem Nemetorszag vagy Anglia, ahonnan 2 ora alatt haza lehet erni, ha megse jon ossze. Ezt Ausztralia is tudja, es a szabalyai egy reszet a bevandorlo sajat erdekeben (is) hozza meg. Mindenki gondoljon bele, nem jar segely meg az allando lakosoknak sem az elso ev(ek)ben, tehat arra nem lehet jatszani, hogy ugyis lesz majd valahogy. Igaz, a gyerekek utan allando lakoskent lehet igenyelni csaladi potlekot, de nem gondolnam, hogy abbol honapokig lehetne tengodni. Barki, aki tervezi, hogy Ausztraliat veszi celba, mint letelepedesenek netovabbja, gyujtogessen, es legalabb 10 milliot halmozzon fel. De, Jolika fianak biztos nem volt ennyije (vagy, ha lett volna, nem ment volna el), es megis milyen jol el! Ja, persze. Ebben az esetben ket tippem van: vagy varosi legenda az egesz, vagy pedig a kedves, joravalo Jolika fia a 80-as evek kornyeken, menekult statusszal csattogott ki ide. Ah, van meg egy harmadik tippem is: lehet, hogy uj keletu a kivandorlasa, de az biztos, hogy nem az elmult 3 evben tortent valtozasok ota jutott a mannahoz.
* fiktiv kerdes, tartalma viszont mindennapos
Az Üveghegyen is túl 
Le a kalappal ezen írásod előtt! Gratulálok az íráshoz és a türelmedhez is, hogy mindezt összeszedted és leírtad, mert minden szava igaz!
Itt ragadom meg az alkalmat, hogy boldog karácsonyt kívánjak nektek, mert lehet privát emailre már nem lesz időm, csütörtökön indulunk, de addig még dolgozunk is, és pakolni is kéne. Boldog ünnepeket!
Köszönjük szépen, nektek is boldog karácsonyt és új évet! No meg persze jó nyaralást, hajókázást, meg miegymást 🙂
Szia:)
rég nem volt időm írni, csak olvastam a bejegyzéseket. köszi az infókat.
egy olyan kérdés lenne hozzá, hogy tanulóinál a házastárs/élettárs aki nem jár iskolába elvileg 40 órát dolgozhat, de lehet téves az infóm ha igen javíts ki pls 🙂
Helló, ide másolom a vonatkozó részt az immi oldaláról, illetve a linket. Kétheti 40 órát dolgozhat mind a főjelentkező, mind pedig a kedves párja: “While the course you are studying is in session you cannot work more than 40 hours per fortnight. No work limits apply during recognised periods of vacation offered by your education provider. Family members will be allowed to work up to 40 hours per fortnight throughout the year”.
3. oldal: http://www.immi.gov.au/allforms/pdf/applying-student.pdf
Köszi, akkor tévesen informáltak. Tanulság, mindennek nézzek utána 🙂
Legjobb tudomásom szerint egy kivétel akad ezen a téren, mégpedig, hogyha a fő vízum tulajdonos mester szakot végez az egyetemen. Ebben az esetben a társ valóban 40 órát dolgozhat hetente és sikeres diplomaszerzés esetén további két év teljes munkaidős munkavállalást biztosít a vízum mindkét félnek.
Igen, ez így van. DE! Különbséget kell tenni masters by coursework (573) és masters by research/PhD (574) között. Az utóbbival a “tanuló” korlátozás nélkül végezhet munkát, míg a partnerre ez mindkét esetben igaz. Ugyanannak a linknek ugyanazon oldalán található ez is.
Bár az eredeti bejegyzés elsősorban a nyelvi tanulóvízumokról szólt (mert, aki mestert szeretne itt végezni, az szerintem azért utánajár jobban a dolgoknak – legalábbis remélem ;)), azért megnéztem a subclassokra bontott korlátozásokat és a jogokat is az immi oldalán. Link: http://www.immi.gov.au/students/visa-conditions-students.htm
Nem találtam olyat, hogy mester esetén további két évet dolgozhatna mindkét fél. Azonban nem kizárt, simán lehetek vak ;).
Reblogged this on Ausztráliába mentem, majd jövök… and commented:
Mivel most a pakolás finisében járok, sajnos nem sok az időm, de addig olvassátok Marietta remek írását!
Ismet egy kivaloan sikerult poszt Maryetta.
Annyi kiegeszitest fuznek hozza, hogy a 457-es csak egy az ideiglenes vizumok kozul.(Temporary Business (Long Stay) – Standard Business Sponsorship, a 457 csak az alosztaly) Az ugy altalaban elmondhato, hogy az ideiglenes statusz mindenkori velejaroja az a rizikofaktor, hogy nem sikerul allandora valtani. De legalabb teljes ideju foglalkoztatast engedelyez.
Ugy altalaban , amit a tanulo vizumokrol leirtal nagyon igaz. A problema az, hogy bevandorlasi ugynoksegek ezt a vizumtipust ugy promotaljak, mint kaput, belepot a bevandorlashoz, amely kesobb allando lakos statuzhoz vezet(het). De ez valojaban nem bevandorlasi ugynokseg, hanem oktatasszervezo ceg, hiszen beveteluk a beszervezett tanulok utani jutalekbol szarmazik.
Ezzel nincs (vagy nem is lenne) semmi gond, (hiszen egy termeket ertekesitettek, az iskola altal kinalt kepzest, tanfolyamoy) ha az ugyfel 100%-ig informalt es tudataban van a lehetosegeinek, korlatainak (!) es koltsegeinek. A tanulo vizum NEM bevandorlas celjara lett megalkotva. Pusztan lehetoseget kinal tengerentuli diakoknak AUS-ban tanulashoz, majd a megszerzett szakmaval/kepesitessel a tanulo belevetheti magat a nagyvilag munkaeropiacaba. Ausztralia pedig csak egy opcio.
Amirol nem nagyon hallunk-olvasunk, azok a kudarcok. Nem egy csaladrol tudok, akik gyakorlatilag financialisan tonkrementek, szo szerin a csaladi hazuk is rament. Volt akinek meg a hazateresenek koltseget is az Ausztral allam fizette. Nyilvan ” Kudarcaim Ausztraliaban” cimmel nem nagyon fogunk blogot talalni, ill. olyan blogot talaltam, amely azzal fejezodott be, hogy: sajnos nem sikerult.
Tenyleg meggondolando ilyen kalandba belevagni. A meghozott “nem megy, ne csinaljuk” dontes sokkal bolcsebb, mint az ugorjunk bele, csak lesz valahogy. Kulonosen nem a csalodas miatt, vagy elkeseredettsegbol, akkor sem, ha a M-orszagi helyzet nem epp rozsas. Tenyleg nem a lebeszeles a szandekom, mindenki a sajat sorsanak a kovacsa, kizarolag azert irtam ezt le (es gondolom Maryettanak is ez a celja), hogy barki, aki olvas, tajekozodjon, szamoljon, fontolja meg ezerszer, mielott meggondolatlenul a masik feltekere atrepul.
Udvozlettel Dyoory
Köszönöm a hozzászólásod Dyoory, igen értékes (…és végre megtanulhatnám annak a fránya 457-esnek a működését;)). Pláne azért, mert tényleg nem az a célom mondjuk egy ilyen poszttal, hogy “őrizzem a tuti hely titkát és kincseit”, hanem hogy elgondolkodtassam azokat, akik érthető okokból jönnének otthonról, de nem kéne tönkre vágniuk az életüket az elkeseredett, de nem átgondolt lépések sorával. Remélem, azért ez másoknak is lejött.
Más. Úgy tűnik, a két ünnep között járunk felétek. Ha egynapos horgászást kéne javasolnod, mit ajánlanál, hova menjünk? Köszi előre is.
Hmm, igazad van Maryetta, a Te posztod, majd az en szosszenetem utan egy kivulallonak ugy tunhet, hogy mi, akik befutottunk, probaljuk bezarni a kaput (kikotot, ez megiscsak egy sziget) lebeszelve masokat a ki-/bevandorlasrol. Megerosithetem, errol szo nincs, a hatalmas csalodastol, kudarctol probalom megkimelni az erdeklodoket, de legalabb is a rizikora felhivni a figyelmet. Aki szemelyesen ismer az tudja, hogy barkit, aki megkeres ahhoz segitokeszseggel fordulok, alkalmaztam korabban frissen erkezettet, ceges szponzoraciot is inteztem masvalakinek ill. szemelyesen tobb (helyi, ausztral) bev. ugynoki konzultaciot is leszerveztem mar. Elvem az eselyt mindenkinek. Egy dolgot meg kell erteni; az AUS-ba bevandorlashoz harom dolog kell: jo szakma, igazolt szakmai gyakorlat es jo nyelvtudas. Ezt kemenyen leszabalyoztak egy bev. torvennyel. AU letelepedes szempontjabol nehez palya, en azt mondom, hogy az europai munkaeropiac nyitott es elerhetobb magyarok szamara, (persze profizmus es nyelvismeret ott is elvart) sokkal jobb az eletszinvonal, mint Mo-on es meg egy fogfajas eseten is haza lehet ruccanni.
Off-horgaszat: Woww, mindenkepp ossze kellene futnunk, jo lenne szemelyesen is megismerni Benneteket, egy kozos vacsi remelem belefer.
Egesz napos horgaszat meresz, jo sok naptej kell, mi alkonyat elott nehany oraval szoktunk lemenni es 11-ig ejfelig maradni.
Ha rock-fishing, akkor Mindarie-marina vegen, ott felszini, vizkozti horgaszat, ha beach fishing, akkor Pinnaroo-Point, ott fenekezni erdemes, akar szerkot is tudok adni Csabanak. Ha a folyon akartok horgaszni, akkor a Narrows-bridge alatt van jo kis hely.
Kapcs felvesz a szooosal-median keresztul… 😉
Sziasztok
Tenyleg jo es erdekes amit irtal,de szerintem akinek szol vagy akinek el kellene gondolkodni a dolgokon az csak azt fogja mondani/gondolni, hogy nagykepu okostojas. A varosi legendakkal is igazad van.A legrosszabb,amikor valakinek mondod,hogy nem ugy van,de nem hiszi el vagy csak a beveteli oldalt latja.Pedig egy ilyen iras rengeteget segithet annak,aki hajlando uj tenyek befogadasara.
En meg egy angliai hatterrel es 475-os vizummal is mindennap azon gondolkozok,hogy jo dontes? Mi lehet a pozitivum es mi a negativum a kivandorlasunkban.
Ha mar ennyien osszejottunk itt, tud valaki valamit Murray videkerol.(Albury,NSW kornyeke). Mi ugyanis oda kaptuk a 475-os vizumunkat, epitesz kepesitessel.Koszi,barmilyen info, es BOCSANAT Maryetta,hogy itt is erdeklodom.
Kellemes Karacsonyt es Boldog Uj Evet mindanyiotoknak!
Zoli,Zsuzsa es a 3 gyerkoc
Sziasztok! Nyugodtan kerdezz itt, hatha tud vki valaszolni a kerdesedre, vagy tud vmi infot. Mikor indultok amugy, most, hogy meglett a vizum?
Nektek is minden jot, es kellemes unnepeket!
Üdv Zoli!
Tudsz infot adni hogy építészként hogy kezdted a szakmai honosítást az AACA-nál? Én most kezdem az egészet színtén építészként.
Üdv: Tamás
Szia! Nem tudom, hogy jár-e mostanság Zoli vagy a felesége erre, de ha igen, biztos fognak válaszolni ;).
Erősen a kivándorlás irányában gondolkodunk mi is, így ez a poszt nagyon jól jött. Pár hónapja maryettával már beszéltünk erről e-mailen, csak elapadt a dolog egyéb tényezők miatt. Most már viszont ez a fő prio. Teljesen jogos az hogy utána kell járni, beszélni ügynökkel, infót gyűjteni stb. És ha még van az embernek kellő háttér (végzettség, gyakorlat, anyagiak) akkor is kétélű fegyver.
Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet mindenkinek!
Gábor,Ildi és Dani
Ez így van, utána kell mindennek nézni, és folyamatosan “tesztelni” az információt. Mert lehet, egyik nap még így van, más nap meg már amúgy.
Nektek is kellemes ünnepeket, és vízumban gazdag új évet kívánunk 😉
Szia Marietta,
Megdöbbenve olvastam a blogod pár napja, köszönet a sok hasznos, tényszerű és izgalmas infóért! A döbbenetem oka az elképesztően sok hasonlóság, ami teljesen egybecseng azzal, amin mi mentünk keresztül. Csak hogy néhányat említsek: azt hittem, hogy csak mi lehetünk annyira szerencsések, hogy mialatt intézzük az ausztrál vízumunkat, kihúznak minket az usa zöldkártya sorsoláson is (páromat is külön kihúzták, ami nagyságrendileg a csoda kategória az usa nagykövetség szerint is), azóta megjártuk az usa-t, megvan az ottani állandó lakosi státuszunk is, de valószínűleg mi is ausztrália mellett döntünk, mert ebbe tettünk bele sok pénzt és még több energiát. Én is ügynökségi háttérből indulok, hasonló folyamatos workloaddal és fusztrációval egy sokak számára luxusnak tűnő életből, emiatt nem nagyon értik az emberek, hogy mégis miért megyünk el. Nekünk a 175-ös vízumunk van meg mostanra (ICT business analyst), így a tervek szerint Sydneybe költözünk május közepén. Bízom benne, hogy lesz alkalmunk még beszélni vagy ne adj’ isten még személyesen is találkozni, ha már kint vagyunk. Köszönet a sok hasznos információért még egyszer, és nagy-nagy gratula a bloghoz!
Laci
Szia Laci! Gratula a 175-öshöz (ha még így hívják, akkor ti sem keveset várhattatok rá ;)), no meg a megamákhoz az USA-val kapcsolatban. Találkozóban, beszélgetésben benne vagyunk, ha már megérkeztetek, dobjatok egy mailt.
Az elismerő szavakat meg nagyon szépen köszönjük.
Kellemes ünnepeket!