East MacDonnell Ranges

Posted: 2020/08/29 in 1. üveghegy - Ausztrália

Kellemes esténk volt a Desert Palms egyik bungalójában. Mondjuk, semmi extrát nem kell elképzelni, egy garzon faházat, alap felszereléssel, de kényelmes volt az ágy, meg jól működött a hőkondi.

7-kor keltünk, bementünk reggelizni meg tankolni a városközpontba, majd bepakoltunk a kocsiba, kijelentkeztünk a szállásról, és indultunk az ellenkező irányba, mint eddig, azaz az East MacDonnell Ranges-be. Itt is lehet sokat kalandozni, több meg hosszabb csak 4WD-os út is van.

Mi elsőként a beton út mellett közvetlenül lévő Emily és Jesse Gap-et néztük meg. Pár kilométer távolságra vannak egymástól ezek az őslakos sziklarajz lelőhelyek. Mindkét helyszínen hernyókat, egész pontosan háromféle hernyót (yeperenye, ntyarlke, utnerrengatye) ábrázoló festmények voltak. Az Emily Gap-nél lévő rajz azt mutatja be, hogy Intwailuka, egy aboriginal hősi felmenő főzött meg, illetve evett meg ilyen hernyókat.

Teljesen hasonló csíkozás található a Jesse Gap-nél, ami még mindig kötődik valahogy a hernyókhoz, de itt már járt egy ős emu is, akit vad kutyák kergettek, eltörte a lábát, elhalálozott, és a sziklák pereménél lerakódott fehér homok az ő zsírját reprezentálja. Nem tudom, hogy melyik növénynek a gyökerétől vagy magjától vizionálták mindezt az őslakosok, de lehet, néha nekünk is jól jönne valami ilyesmi :).

Innen a legtávolabbi ponthoz autóztunk el, már mint számunkra legtávolabbihoz, ami a Trephina Gorge volt. Több túraösvény is van itt, 1 és 9km közötti hosszokkal. Mi a Panorama Walk-ot csináltuk meg, ami felkaptat a sziklák tetejére, rálátást biztosít a parkra, a folyómederre, meg észak felé Mordor Pond-ra. Visszanézve a sziklák a gyülekező felhőkkel inkább délen néztek ki mordorosnak.

A kivezető úton behajtottunk a Ghost Gum-hoz is. Az itt álló szellem gumifa egy 300 éves, 33 méter magas hófehér törzsű fa, ami annyira fontos és jelentős, hogy még két nagy ausztrál fa-jegyzékben is benne van.

A város felé visszafelé megálltunk a Corroboree Rock-nál is, egy könnyed 5-10 perc alatt körbejártuk a sziklaformációt. Nekem szemből egy sematikus ausztrál kontinensnek tűnt a képződmény, oldalról meg egy penge falnak.

Alice Springs-ben újra rátankoltunk egy kis üzemanyagot, megtöltöttük a tartalék kannát is, és készek voltunk közelebb osonni a dél-ausztrál határhoz.

Folyt. köv.

Kommentek, visszajelzések